Sántha Évi – Hímzés

Sántha Évi vagyok, még a múlt évezredben, 1974-ben születtem Csíkcsatószegen, Hargita megyében, Székelyföldön. Tanulmányaimat szülőfalumban, később Csíkszentsimonban, majd Székelyudvarhelyen végeztem. A szaklíceum befejezése után (könyvelést tanultam) Sepsiszentgyörgyre vezetett a sorsom – eleinte továbbtanulás céljából, aztán gyökereket eresztettem Háromszéken… Már 24 éve itt élek. Gyönyörű családom van: a férjem szintén kézműves (kézi faragásokat készít), a kislányom 16 éves, a kisfiam 13 éves, mindketten a sepsiszentgyörgyi Református Kollégium diákjai.

Kézművességet sohasem tanultam, ahogy a férjem sem. Volt egy kis családi vállalkozásunk, szőnyegforgalmazással foglalkoztunk 2011 decemberéig, amikor a “gazdasági válságnak” nevezett katasztrófa letarolt minket – és sajnos még nagyon sok vállalkozást… És egy szép napon, 2011 december 21-én, karácsony előtt pár nappal egyszer csak megélhetés és kenyér nélkül maradt a családunk…

Borzalmas időszak volt, mivel a mi családunk rendkívül röghöz kötött, a szülőföldünkön való megmaradás volt mindig a célunk: hogy bár nehezen, de mindenképpen itthon élhessünk és ezzel példát mutassunk a gyermekeinknek. Nem akartunk külföldre menni, elhagyni imádott szülőföldünket és szétszakítani a családunkat…

A férjem 2009-ben kezdett el faragni (addig soha nem fogott vésőt a kezébe), mivel én nagyon szerettem volna egy Nagymagyarország formájú faliórát a konyhámba és sehol nem találtunk – se vásárban, se kézműveseknél, se boltokban, sehol! Ezért fogott egy deszkát, lombfűrészt, felrajzolta a mintát, kivágta és kifaragta nekem – mert örömet akart szerezni. Sikerült! 🙂 Így indult a faragás és azóta igazi szerelemmé nőtte ki magát, a családunk egyik megélhetési forrása lett.

A vállalkozásunk csődje után 2012-ben fogtam neki hímezni. Sosem felejtem el: összekapartuk az összes pénzünket és egy használtruha-boltban vettünk egy női inget. Rajzolgattam rá valamilyen virágot, kihímeztem (eléggé kezdetleges volt!), lefényképeztük és feltettem a közösségi oldalra. Az emberek csodálkoztak, mert elképzelni se tudták, hogy én tudok hímezni – ahogy én magam sem. És ahogy nem is tudtam… 🙂 

Azonnal jöttek az érdeklődések, hogy ilyen vagy olyan mintát tudok-e? Rendelni lehet-e? Stb. Mivel senkit nem akartam visszautasítani, ezért mindennek utánanéztem amit kértek, előbb megrajzoltam papírra, átküldtem az érdeklődőnek és ha tetszett, hímeztem. Így indult a kézi hímzésem 2012-ben – és azóta szintén szerelemmé nemesült. A mintáimat nagyrészt magam tervezem, teljesen egyediek. Minden munkámban benne van a lelkem egy darabja, minden szívdobbanásommal azon vagyok, hogy csodálatra méltó nemzeti értékeinkhez méltó legyek, hogy ne csak mutatós, szép darabok legyenek, hanem több nemzedéken keresztül örökölhető, viselhető és értékes öltözéket adjak ki a kezeim közül.

Nagy örömemre szolgál, hogy a világ minden tájáról érkeznek érdeklődések, megrendelések és boldog vagyok, amiért idegen országokban büszkén viselik a kezem munkáját ott élő magyarok – ezzel is hirdetve magyar népművészetünk felbecsülhetetlen értékeit.

“Sántha Évi – Hímzés” bejegyzéshez 3 hozzászólás

  1. Draga Evi!
    Csodalatos, gyonyoruseges alkotasok……..szomoru a kezdet, s a kenyszer szulte, de szepseges dolgok bontakoztak ki ebbol a kenyszerbol!
    A folytatashoz kivanok sok-sok megrendelot, (en is szeretnem kiegesziteni a mar meglevoket) sok-sok cernat😄, otleteket😉, es nagyon jo egeszseget💖!
    Szeretettel olellek Benneteket!!!😘😘😘

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.