A szeretet misztériumáról szervezett beszélgetős filozófiai estet csütörtökön az ŐrvidékHázban a 2018-ban megalakult Új elmélyedés gondolkodó társaság.

A társaság idei első rendezvénye a legemberibbnek nevezett emberi tulajdonságról volt hivatott elmélkedni, a szeretetről, erről a csodálatos emberi érzésről, mely az egománná nevelt emberfők millióiban, a gondolati világban és a tettekben is egyre inkább elveszti igazi szerepét és jelentőségét – adta meg az est alaphangját dr. Kiss Tamás biológus, filozófiai esszéíró, a társaság alapítója.

A beszélgetésre olyan vendégeket hívtak meg, akik természetüknél fogva képesek hordozni és átadni a szeretetet, és a hallgatóság örömére más-más aspektusból szóltak erről a mindenki által ismert, de mégis kevésbé értett és máshogy megközelített érzésről. Dr. Kiss Tamás verseit az est folyamán Szabó Tibor színművész tolmácsolta.

Az egyik megszólaló, dr. Székely János megyés püspök képviselte a keresztény világ álláspontját: a világ szeretetből van. Miközben a nyugati világ a szeretetet egy romantikus, szubjektív érzésként értelmezi, addig a Biblia számára a szeretet: főparancs. A világ alaptörvénye ez, annak boldog felismerése, hogy létünk Istenben, az ő szeretetében gyökerezik, ő a forrás, hozzá hűségesen, vele szövetségben éljük életünket. A földi létben is az találja meg a helyét, aki megtanul önátadóan élni.

Dr. Kiss Tamás verseit Szabó Tibor színművész szólaltatta meg
Fotó: Unger Tamás

A kereszténységtől távolabbi alapokról, de némileg hasonló következtetésre jutott Rácz Géza, a hinduizmus bhakti-jóga irányzatának beavatottja. A szeretet szerinte sem lehet érzés, hiszen az változó, mulandó. A bölcs tanítók sokkal inkább egy szemléletről, látásmódról beszélnek. A szeretet útja szerintük nem más, mint hogy mindenhez szeretettel közeledünk. Elsősorban embertársainkhoz, ami persze nem könnyű, de lehet tanulni, és tudása belső nemesedést eredményez. Aztán saját magunkhoz, önnön lelkünkhöz, amit ha elértünk, könnyebb már mások felé is szeretettel fordulni. Aztán következik a minket körülvevő világ, a természet, és mindennek eredőjeként az Isten.

Dr. Morvay Frigyes orvos, esszéíró a szeretet és a szerelem, a közöny, az imádat, a kedvelés, az érintés fogalmait járta körbe. Salamon Viktória középiskolai hitoktató a diákok körében szerzett gyakorlati élményekről számolt be, hangsúlyozva a szülő felelősségét abban, hogy a gyermek megtanuljon szeretni. Hogy ne csak elfogadni tudjon, hanem adni is. Szólt az önértékelési problémákról és arról, hogy minden gyermeknek életcélt kell tűznie maga elé.

Dr. Kiss Tamás is csatlakozott gondolataihoz: egyetemi hallgatóinál is találkozik a szeretetfogalom bizonytalanságával, sőt bevallotta: ő maga is a mai napig tanulja a szeretetet. Talán könnyebb lezongorázni, mint elmagyarázni? A költőinek szánt kérdésre Kuzsner Péter zongora- és orgonaművész, teológus válaszolt azzal, hogy a szeretetet megfogalmazó egyházi és világi zeneműveket játszott a hallgatóságnak.

forrás: vaol.hu

január 13, 2020

A szeretet misztériuma

Az Új Elmélyedés Gondolkodó Társaság beszélgetős rendezvénye az ŐrvidékHázban

A Társaság idei első rendezvénye a legemberibbnek nevezett emberi tulajdonságról hivatott elmélkedni, mely nem más, mint a szeretet.

Erről a csodálatos emberi érzésről, mely az egománná nevelt emberfők millióiban, a gondolati világban és a tettekben is, egyre inkább elveszti igazi szerepét és jelentőségét.
Szeretet adása helyett ajándékokat veszünk, vagy éppen, bizonyos időszakokban – pl. karácsony közeledtével – különféle kampányok során próbáljuk igazolni önmagunk és a „világ” előtt,

hogy mily nagy és határtalan bennünk a szeretet…Pedig a szeretet sorsa egyenlő az ember, az emberiség sorsával, méltóságának mértékével és minőségével.

Vagy üres csillogás, konfliktusok, háborúk, vagyonok gyűjtése, vagy megbékélés, békesség, kölcsönös megértés, azaz bölcsesség ez ember útja.
Lehetett és lehet most is jövőt választani…Ebben a tekintetben – ne szépítsük – az emberiség történelme leginkább szomorúnak nevezhető. Miért? Hol rejtőznek az igazi okok? Nagy kérdés…
Egy biztos: sokkal mélyebben kellene önmagunkba nézni, és önmagunkat nevelni…

„A békét nem az éri el, aki igyekszik vágyait kielégíteni, hanem csak az, akit nem zavar a kívánságok szakadatlan özöne, melyek úgy ömlenek bele,

mint folyók az állandóan töltődő, ám mindig mozdulatlan óceánba.” Írja a Bhabavad-gítá (2. 70.).

Ugye milyen ismerős, és mégis mily távol vagyunk Szent Pál gyönyörű gondolataitól?

„Szólhatok az emberek vagy az angyalok nyelvén,
ha szeretet nincs bennem,
csak zengő érc vagyok vagy pengő cimbalom.
Lehet prófétáló tehetségem,
ismerhetem az összes titkokat és mind a tudományokat,
hittel elmozdíthatom a hegyeket,
ha szeretet nincs bennem, mit sem érek.” (A korintusiaknak írt első leveléből.).

A téma komolyságának és aktualitásának megfelelően, prominens személyiségek ülnek össze annak érdekében, hogy embertársaiknak üzenve,

elmélkedésükkel is rámutassanak az emberi méltóság és a szeretet jelentőségére és hétköznapokban betöltött szerepére.

Minden érdeklődőt szeretettel vár:

Dr. Székely János – megyés püspök,

Rácz Géza – a hinduizmus bhaktijoga irányzatának beavatottja,

Dr. habil Barcsi Tamás- egyetemi docens, filozófus, a Pécsi Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Karáról,

Dr Gazdag László – mérnök, fizikus,

Salamon Viktória – gimnáziumi tanár, hittanár,

Dr. Kiss Tamás PhD – biológus, filozófiai esszéíró,

Dr. Morvay Frigyes – orvos, esszéíró,

Kuzsner Péter – zongora- és orgonaművész, teológus,

Szabó Tibor – Jászai Mari-díjas színművész, a Weöres Sándor Színház tagja